Falusi vendéglátásra, vendégfogadásra,
szálláshelyadásra vonatkozó elszámolási lehetőségek 2010-től
A falusi
vendéglátásból származó jövedelem a továbbiakban önálló tevékenységből származó
jövedelem lesz, az eddigi adómentesség - amely legfeljebb 1 200 000Ft
bevételre vonatkozott - megszűnt.
I, Mint önálló tevékenységből származó
jövedelem:
Az önálló
tevékenységből származó bevételekkel szemben a magánszemély elszámolja a
felmerült költségeit, melyek felsorolását az Szja.tv.3.sz. melléklete
tartalmazza. A bevételből a költségek levonása után fennmaradó rész lesz a
magánszemély önálló tevékenységéből származó jövedelme, és mivel ez a
magánszemély összevonandó adóalapba tartozó jövedelme, 27% Eho
fizetési kötelezettség is terheli, az Eho. Tv.3.§ a)
pontja alapján.
Lássunk erre egy
példát:
Éves bevétel a
falusi vendéglátásból: 1 000 000
Ft
- elszámolt költségek - 800 000 Ft
Megállapított
jövedelem =
200 000 Ft
Az Eho tv. szerint 27% Ehot kell a magánszemélynek fizetnie, 54.000 Ft-ot.
Szja megállapítás
a következők szerint történik:
A megállapított
jövedelem tehát
Azaz az összevont
adóalapba számító jövedelem 156 000
Ft
+ Adóalapkiegészítés (=156 000 * 0,27)
Személyi
jövedelemadó (156 000+42 120=198 120*0.17) 33
680 Ft
Fizetési
kötelezettség tehát: 54 000 Ft Eho és 33 680Ft Szja, összesen 87 680 Ft.
II, Tételes átalányadózás
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása az Szja. törvény szerint
Szja.tv.: 57/A. § (1) Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében - üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.
(2) A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja.
(3) Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az e törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási kötelezettség) teljesítése alól.
(4) A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napját követő 15 napon belül - kell megfizetni.
(5) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély a (4) bekezdés szerinti összegnek az adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg tételes átalányadóként.
(6) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) Ha a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni.
Éves szja fizetési kötelezettség pl. 2 szoba esetén 62 000Ft
EHO törvény 4.§-ának (4) bekezdése
értelmében:
A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti egyéni vállalkozónak.
Éves Eho kötelezettség 2 szoba esetén 12 400 Ft
Éves
összes kötelezettség (62 000Ft+ 12 400Ft)
III, Ingatlan bérbeadásból származó
jövedelem:
Abban az esetben, amennyiben a magánszemély ingatlan
bérbeadására kér engedélyt, azaz a szálláshely kiadásán kívül más szolgáltatást
nem nyújt a vendégek számára, a jövedelmének elszámolásra, az ingatlan
bérbeadásból származó jövedelmekre vonatkozó elkülönült adózási módszert
kell alkalmazni az Szja Tv.74.§ (1) bekezdése alapján.
Erre is lehet
alkalmazni kétféle elszámolási lehetőséget:
a) Egyik szerint elkülönülten adózó jövedelem keletkezik melyből 25% szja-t kell a
magánszemélynek fizetnie (és 14% eho-t kellene
fizetni, ha a bérbeadásból származó jövedelem az egy millió forintot meghaladná,
és olyan ingatlant adna a magánszemély bérbe, amelyben nem lakik). Azaz az
b) Másik módszer, hogy az ingatlan bérbeadásra a
magánszemély az önálló tevékenységből
származó jövedelemre vonatkozó elszámolási módszert választja. Miután a
tevékenység, amelyet végez, illetve választ az ingatlan bérbeadás, így az Eho tv. 5.§ (2)-a
értelmében eben az esetben is 14%os eho kötelezettség
keletkezik 1 millió forintot meghaladó bevétel esetén az első forinttól abban
az esetben, ha a magánszemély nem lakik a bérbe adott ingatlanban.
Éves bevétel
ingatlan bérbeadásból: 1 000 000
Ft
- elszámolt költségek - 800 000 Ft
Megállapított
jövedelem =
200 000 Ft
Azaz az
összevont adóalapba számító jövedelem 200 000 Ft
+ Adóalapkiegészítés (=200 000.* 0,27) 54 000 Ft
Személyi
jövedelemadó (200 000+54000=254000*0.17= 43 180 Ft
Fizetési
kötelezettség összesen 43 180 Ft.
Budapest,2010.02.03.