Falusi vendéglátásra, vendégfogadásra, szálláshelyadásra vonatkozó elszámolási lehetőségek 2010-től

 

 

A falusi vendéglátásból származó jövedelem a továbbiakban önálló tevékenységből származó jövedelem lesz, az eddigi adómentesség - amely legfeljebb 1 200 000Ft bevételre vonatkozott - megszűnt.

I, Mint önálló tevékenységből származó jövedelem:

Az önálló tevékenységből származó bevételekkel szemben a magánszemély elszámolja a felmerült költségeit, melyek felsorolását az Szja.tv.3.sz. melléklete tartalmazza. A bevételből a költségek levonása után fennmaradó rész lesz a magánszemély önálló tevékenységéből származó jövedelme, és mivel ez a magánszemély összevonandó adóalapba tartozó jövedelme, 27% Eho fizetési kötelezettség is terheli, az Eho. Tv.3.§ a) pontja alapján.

Lássunk erre egy példát:

Éves bevétel a falusi vendéglátásból:                                   1 000 000 Ft

- elszámolt költségek                                                             -  800 000 Ft

Megállapított jövedelem                                                       = 200 000 Ft

Az Eho tv. szerint 27% Ehot kell a magánszemélynek fizetnie, 54.000 Ft-ot.

Szja megállapítás a következők szerint történik:

A megállapított jövedelem tehát 200 000 Ft, de mivel a magánszemély kötelezett az Eho megfizetésére, ezért az Szja. Tv.29.§ (1) bekezdése értelmében az összevont adóalapba a megállapított jövedelem (200 000 ft) 78 %-át kell számítani, az adóbevallásba beírni, és erre kell a 27%-os adóalap kiegészítést számolni.

Azaz az összevont adóalapba számító jövedelem                 156 000 Ft

+ Adóalapkiegészítés (=156 000 * 0,27)                                 42 120 Ft

Személyi jövedelemadó (156 000+42 120=198 120*0.17)     33 680 Ft

Fizetési kötelezettség tehát:   54 000 Ft Eho és 33 680Ft Szja, összesen 87 680 Ft.

 

II, Tételes átalányadózás

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása az Szja. törvény szerint

Szja.tv.: 57/A. § (1) Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében - üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

(2) A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja.

(3) Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az e törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási kötelezettség) teljesítése alól.

(4) A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napját követő 15 napon belül - kell megfizetni.

(5) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély a (4) bekezdés szerinti összegnek az adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg tételes átalányadóként.

(6) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) Ha a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni.

 

Éves szja fizetési kötelezettség pl. 2 szoba esetén                62 000Ft

 

EHO törvény 4.§-ának (4) bekezdése értelmében:

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti egyéni vállalkozónak.

 

Éves Eho kötelezettség 2 szoba esetén                     12 400 Ft

 

Éves összes kötelezettség (62 000Ft+ 12 400Ft)      74 400 Ft

 

III, Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem:

Abban az esetben, amennyiben a magánszemély ingatlan bérbeadására kér engedélyt, azaz a szálláshely kiadásán kívül más szolgáltatást nem nyújt a vendégek számára, a jövedelmének elszámolásra, az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmekre vonatkozó elkülönült adózási módszert kell alkalmazni az Szja Tv.74.§ (1) bekezdése alapján.

Erre is lehet alkalmazni kétféle elszámolási lehetőséget:

a)      Egyik szerint elkülönülten adózó jövedelem keletkezik melyből 25% szja-t kell a magánszemélynek fizetnie (és 14% eho-t kellene fizetni, ha a bérbeadásból származó jövedelem az egy millió forintot meghaladná, és olyan ingatlant adna a magánszemély bérbe, amelyben nem lakik). Azaz az 1 000 000 Ft bevétel esetén 250 000 Ft Szja fizetési kötelezettség keletkezik, más teher nincs!!

b)      Másik módszer, hogy az ingatlan bérbeadásra a magánszemély az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó elszámolási módszert választja. Miután a tevékenység, amelyet végez, illetve választ az ingatlan bérbeadás, így az Eho tv. 5.§ (2)-a értelmében eben az esetben is 14%os eho kötelezettség keletkezik 1 millió forintot meghaladó bevétel esetén az első forinttól abban az esetben, ha a magánszemély nem lakik a bérbe adott ingatlanban.

Éves bevétel ingatlan bérbeadásból:                               1 000 000 Ft

- elszámolt költségek                                                       -  800 000 Ft

Megállapított jövedelem                                           = 200 000 Ft

Azaz az összevont adóalapba számító jövedelem         200 000 Ft

+ Adóalapkiegészítés (=200 000.* 0,27)                        54 000 Ft

Személyi jövedelemadó   (200 000+54000=254000*0.17=  43 180 Ft

Fizetési kötelezettség összesen 43 180 Ft.

 

 

 

                                              

Budapest,2010.02.03.

 

 








    eXTReMe Tracker        falutur.hu statisztika