Google translate



Pula (Horvátországi tengerpart)
Nyaralás a tengerparton, mobilházban






A város az Isztriai-félsziget délnyugati felén fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 30 méter.

A város mellett hét domb található: Monte Zaro, Monte Serpente, Monte Ghiro, Monte Magno, Monte Paradiso, Monte Rizzi és Monte Vidal. Északon két nagyobb sziget fekszik: a Szent Jeromos-sziget és a Kozada.

A történelem előtti időkben az emberek megjelenését a vidéken 1 millió évvel Krisztus előttre teszik.[1] A neolitikum idején települést alapítottak a vidéken. A több mint háromezer éves hagyományokkal rendelkező Póla Isztria legnagyobb városa. Az első írásos emlék Póláról a i. e. 10. századból való. Az első települést az illírek alapították.

A város ismert volt a görög utazóknak. Póla a görög mitológiában is szerepel, Jászón történetében, aki Médeiával együtt elrabolta az aranygyapjút. Jászónék az Adriai-tenger északi partjára menekültek, és ennek köszönhetően nem találták meg őket.

Ókorban a rómaiak az Isztriai-félszigetet i. e. 177-ben foglalták el. A kolónia azonban i. e. 46-45-ben érte el a 30 000 fős létszámot. Virágkorát Augustus idején élte, ekkor építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát. Ekkor a város teljes neve Colonia Pietas Iulia Pola Pollentia Herculanea, amelyet Augustus lányáról, Juliáról neveztek el.

425-ben püspökséget alapítottak a városban.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok foglalták el a régiót. Ők 60 évig uralkodtak a vidéken, amikor Póla a Ravennai uradalomhoz került. Ez idő alatt a város fejlődni kezdett a bizánci tengerészeknek köszönhetően, akik a várossal kereskedtek. A Szűz Mária-katedrálist ekkor kezdtél el építeni.

A szlávok a 7. században érkeztek.

788-ban a frankok hódították meg a várost, akik Isztriai Őrgrófság székhelyévé tették és 1077-ig az is maradt. A velenceiek 1148-ban és 1150-ben is elfoglalták a várost. 1192-ben a pisaiak bevették a várost, azonban a velenceiek rövid időn belül visszafoglalták.

1238-ban IX. Gergely pápa szövetségbe gyűjtötte Genovát és Velencét a császárság ellen ill. később Pisa ellen. Póla Pisa oldalára állt, ezért a velenceiek 1243-ban kifosztották. 1267-ben majd 1397-ben le is rombolták Pólát.

Póla ettől kezdve hanyatlani kezdett. A hanyatlás idején a két legnagyobb család, a Sergiusok és az Inotasok összetűzésbe kerültek (1258-1271), majd a 13-14. fordulóján Velence és Genova is háborúzni kezdett a város irányításáért.

A velenceiek 1331-ben ismét elfoglalták a várost és 1797-ig a Velencei Köztársaság része is volt. A 14. 15. és 16. században többször megostromolták Pólát genovai, magyar és Habsburg-hadseregek,[2] emiatt sok közeli falu elnéptelenedett. A városban a sok járvány miatt 1750-es évekre 300 ember maradt.

Az újkorban a Velencei Köztársaság 1797-ben megszűnt, Napóleon császár Isztriát a birodalmához csatolta 1805-ben.

1813-ban a város és a félsziget az Osztrák Császárság része lett, mint a Tengermelléki tartomány egyik területe. 1859-ben a városi kikötőt hadikikötővé nyilvánították és megindult a hajóépítés.

Mali Lošinjban, a Lošinj szigeten lett a Habsburg-család nyári rezidenciája. Számos, abban az időben korszerűnek számító üzem létesült, hadikikötőt és hajógyárat hoztak létre. A velencei stílusú épületek lebontásával és átalakításával létrejött a város mai képe.

1813-ban Póla és Isztria Ausztriához került. Ez az idő Pólának prosperitást hozott. 1859-től Póla nagy természetes kikötője lett Ausztria fő hadikikötője és fontos hajógyártó központja.[3][4] Póla megfakult antik ragyogású kisvárosból modern iparvárossá nőtte ki magát. Brioni szigete a Habsburg királyi család nyaralóhelyévé vált.

Az első világháború alatt a kikötő lett az osztrák-magyar csatahajók és az egész hadiflotta fő bázisa.[3] A kikötőt több légitámadás érte a háború alatt. 1918 október 31-én, amikor a háború már végetért és a hadihajókról levonták az osztrák magyar hadilobogót, két olasz tengerésztiszt nem tudván arról, hogy a hajók már nem ellenségesek, elsüllyesztették a Viribus Unitis csatahajót.

Az első világháború után Póla Olaszország része lett. Ez az időszak politikai és gazdasági békétlenség időszaka volt. A fasiszta kormány a nem olaszokat háttérbe szorította, megjelent az olaszosítás.

1943-ban az olaszok kapituláltak és a németek szállták meg a várost. A háború utolsó napjaiban, 1945. május 5-én foglalta el Isztriát és Pólát is Josip Broz Tito hadserege. A háborút követő katonai igazgatás alatt a Morgan vonal alapján az A zónához tartozott a város, mint a nyugati szövetséges igazgatás része. A város területe így a B zónán belüli enklávé volt. Párizsi békeszerződés alapján kijelölt zónákat 1954-ben megszüntették és a határok véglegesítése során Jugoszlávia kapta meg a félszigettel együtt.

A háború után 1946-ban a város olasz lakossága elmenekült Olaszországba (isztriai exodus). C. Schiffer 1946-os adatai szerint a város lakosság 87 787 fő, amelyből 64% olasz, 32% horvát. 1948-ban viszont csak 19 595 fő a város lakossága.

1991-ben Póla a független Horvátország része lett.


Forrás: wikipedia.org


Mobilházak Pulán

Nyaralás mobilházban, lakósátorban országszerte és külföldön

Foglalható mobilházak Magyarországon: Bükfürdő (Nyugat-Dunántúl), Alsóörs (Balato északi part, Balatonfüred mellett), Siófok (Balaton déli part), Tiszakécske (Alföld, Közép-Tisza vidéke), Vonyarcvashegy (Balaton északi part)

Szállásfoglalás horvátországi mobilházban: Banjole (Isztria), Pula, Rovinj, Klenovica (Dalmácia), Pirovac (Dalmácia)

Szállásfoglalás olaszországi kempingbe telepített szálláshelyen: Grado (Trieszt mellett, mobilházban), Cuglieri (szállás lakósátorban)

Szállásfoglalás ausztriai kempingbe telepített lakósátorban: Kammersberg
A kempingbe telepített mobilházak, vagy lakósátrak pillanatnyi foglaltsága

Pula

Szálláskód: AH004

Részletek, szállásfoglalás






AQUA mobilház foglalása

Punticela (Pula) *** Szálláskód: AH004


Szállásfoglalás - KLIKK!





Vissza az ajánlat főoldalához


Az Aqua Camp iroda kétféle, kempingekbe telepített mobilházakban (vagy lakósátrakban) helyezi el a vendégeit. Korábban a SOLE típusú mobilházban volt a szállás, újabban az AQUA mobilházban pihenhetnek a nyaralók. Mindkét típusú mobilházban (ill. a lakósátorban) 6 személy elhelyezésére van lehetőség, ahol létszámtól függetlenül mindig csak egy család (baráti társaság) tartózkodik.

falusi turizmus szállás A Falusi Turizmus Centrum az Aqua Camp partnere


Szállásfoglalás - KLIKK!



falusi turizmus szállás

FALUSI TURIZMUS CENTRUM
1074 Budapest, Dohány u. 86. Telefon/fax: 061-788-9932 * Mobil: 0630-6353-186






szállásadó


Google keresés a falutur.hu honlapcsalád oldalain Google keresés a világhálón
Google





A zászlós számláló indítása: 2011 március 24. (tovább: Részletes statsztika)

free counters
   falutur.hu    eXTReMe Tracker    Falusi Turizms Centrum


Falusi Turizmus Centrum *** 1074 Budapest, Dohány utca 86 *** 0630-6353-186 *** Adó szám: 28437204-242