Szállásfoglalás egyszerűen

... ha tisztában vagyunk azzal, mit, hogyan és hol, milyen módon keressünk! A szálláshely kiválasztásához fontos tudnivaló, hogy a világhálón található hirdetési (ajánlattételi) megfogalmazások mit takarnak, mikor, mire számíthatunk. Sajnos sokszor találkozunk "pongyola" meghatározásokkal, ami az utazó esetleges megtévesztését is jelenti. Másra számít, mint amit a szálláshely biztosítani képes. Ezért a tudatos vásárláshoz, az esetleges bosszúságok megelőzésére szükséges a szállással (szálláshellyel) kapcsolatos fogalmak értelmezése.

A szállásokról általában

Az igen árnyalt magyar nyelvben a "szállás" kifejezést több mindenre érthetjük, hiszen az otthonunk is valójában egy szálláshely, vagy például a magyar jogalkotó a börtönt, a kórházat, vagy a kollégiumot is az egyéb szállások közé sorolja csakúgy, mint a falusi vendégfogadást.

Turisztikai értelemben a szállás fogalma

A szállással kapcsolatos hivatalos fogalmakat a kormány "szállásrendelet" hatályos változata (ez a 2020-08-10-i állapot) tartalmazza, ezek közül a legfontosabbak:

  • ágy: a szálláshely szobáiban elhelyezett (pihenést vagy alvást biztosító) fekvőhely, amely - tipikusan ágykeretből és matracból áll - méretétől függően egy vagy két fő részére alkalmas férőhely,

  • egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz,

  • falusi szálláshely: a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXIX. törvény 1/3. mellékletében (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeinek jegyzéke) nem szereplő települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, vagy a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan magánszálláshely vagy egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kerüljenek bemutatásra,
    A Balaton 52 kiemelt üdülőkörzete: (2020-08-10-én hatályos):
    1. Alsóörs
    2. Alsópáhok
    3. Aszófő
    4. Ábrahámhegy
    5. Badacsonytomaj
    6. Badacsonytördemic
    7. Balatonakali
    8. Balatonakarattya
    9. Balatonalmádi
    10. Balatonberény
    11. Balatonboglár
    12. Balatonederics
    13. Balatonfenyves
    14. Balatonfőkajár
    15. Balatonföldvár
    16. Balatonfüred
    17. Balatonfűzfő
    18. Balatongyörök
    19. Balatonkenese
    20. Balatonkeresztúr
    21. Balatonlelle
    22. Balatonmáriafürdő
    23. Balatonőszöd
    24. Balatonrendes
    25. Balatonszabadi
    26. Balatonszárszó
    27. Balatonszemes
    28. Balatonszentgyörgy
    29. Balatonszepezd
    30. Balatonudvari
    31. Balatonvilágos
    32. Cserszegtomaj
    33. Csopak
    34. Felsőörs
    35. Felsőpáhok
    36. Fonyód
    37. Gyenesdiás
    38. Hévíz
    39. Keszthely
    40. Kőröshegy
    41. Kővágóörs
    42. Lovas
    43. Örvényes
    44. Paloznak
    45. Révfülöp
    46. Siófok
    47. Szántód
    48. Szigliget
    49. Tihany
    50. Vonyarcvashegy
    51. Zamárdi
    52. Zánka

  • kemping: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített, külön zárt területen működő szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgálólétesítményeket és szolgáltatásokat [így különösen: tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, energiaellátás, digitális információ (WIFI), portaszolgálat] biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,

  • kikötő: a hajózási hatóság által kiadott bérbeadási engedélyben feltüntetett, a nyaralóhajó tárolására szolgáló báziskikötő,

  • közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább három, az ágyak száma legalább tizenkettő,

  • magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat,

  • nyaralóhajó-szálláshely: az a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó, amelyet a víziközlekedés rendjéről szóló rendelet szerint nyaralóhajózásra kijelölt vízterületen nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából üzemeltetnek, de szálláshely-szolgáltatási céllal hasznosítanak, és ahol az e célra hasznosított nyaralóhajó belsejében kialakított, ággyal rendelkező lakóegységek száma legalább kettő, az ágyak száma minimum négy, befogadóképessége a nyaralóhajó személyzetével együtt legfeljebb 12 fő,

  • panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező, és ahol a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy,

  • szálláshely ágyainak a száma: a szálláshely szobáiban elhelyezett fekvőhelyek számának összessége azzal, hogy a két vendég részére alkalmas fekvőhely két ágynak számít,

  • szálláshely befogadóképessége: a szálláshelyen a vendégek egyidejű elszállásolására rendelkezésre álló férőhelyek száma azzal, hogy a maximális férőhely szám a szálláshely ágyai számának és az ideiglenesen elhelyezett vendégek elszállásolására alkalmas ágyak (pótágy) számának összessége,

  • szálláshely: a kereskedelemről szóló (2020-08-10-én hatályos) 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom ("üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása"),

  • szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely és reggeli szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a szálláshely-szolgáltatás keretében, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy,

  • szoba: a szálláshely azon önállóan értékesíthető, egyedi hozzáféréssel rendelkező egysége, amely egy vagy több helyiségből áll, és egy vagy több vendég egyidejű elszállásolására alkalmas. Kemping, üdülőháztelep és nyaralóhajó szálláshelytípus esetén a szoba megfelelője a lakóegység vagy a területegység,

  • üdülőháztelep: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, amennyiben az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat, függetlenül a szobák vagy ágyak számától.

A köznyelv a jogi nyelvezettől kicsit (nagyon?!) eltér, a hétköznapjainkban bizonyos fogalmak összemosódnak, átfedésben vannak. A biztonságos eligazodáshoz szállástípusonként szükség van a pontosabb meghatározáshoz. Némi bonyodalmat okoz, hogy a különböző szálláshely szolgáltatók az általánostól egy kicsit eltérő fogalmi meghatározásokat is alkalmaznak, amit - ha a közzétett információ nem egyértelmű - a szállásfoglalás előtt érdemes a szálláshely szolgáltatójával tisztázni.

A Falusi Turizmus Centrum által 25 éve használt szállással kapcsolatos fogalmi meghatározások

A falusi szálláshelyknél használt szállástípusok értelmezése

szoba a tulajdonos csak szeparált hálószobát biztosít, a konyha, fürdőszoba, WC és egyéb helyiségek használata a vendégekkel és/vagy a tulajdonossal közös, a vendégtérben szobánként más vendég is lehet

szobák, lakrész, a tulajdonos is az épületben lakik, a szeparált szobákhoz (lakrészhez, vendégtérhez) legalább fürdőszoba, WC tartozik, illetve egyéb helyiségek is tartozhatnak, a konyhahasználat a tulajdonossal közös, vendégtérben más vendég nem lehet.

apartman olyan lakás, apartmanház, vagy házrész, ahol a tulajdonos, vagy más vendég is az épületben (a telken másik épületben), elszeparáltan lakik, a vendégnek biztosított szeparált épületben, épületrészben, tetőtérben, vagy földszinti vendégtérben a szobához konyha, fürdőszoba, WC tartozik, illetve egyéb helyiségek is tartozhatnak, valamint az apartmanon kívüli vendégtér és a kert a többi vendéggel közös használatú. Az apartman méretétől fuggetlenül - ahol erre lehetőség van - 2 személyenként van biztosítva egy szoba (kisebb létszám esetén a többi szoba használaton kívül marad).

vendégház önálló "üres" ház a telken, a tulajdonos máshol, vagy másik épületben lakik, a vendégházhoz konyha, fürdőszoba, WC tartozik, illetve egyéb helyiségek is tartozhatnak, a vendégtérben (vendégházban) egyidejűleg csak egy család (baráti társaság) tartózkodik. Lehetőség szerint 2 személyenként van biztosítva egy szoba (kisebb létszám esetén a többi szoba használaton kívül marad).

panzió a vendégház személyzettel (vagy közvetlenül a tulajdonos által) panziószerűen működik, főzési lehetőség (az "apartman" és "stúdió" elhelyezés kivételével) nincs, a hálószobához fürdőszoba, WC (közös fürdőszoba, WC) tartozik, illetve egyéb helyiségek is tartozhatnak az apartmanon kívüli vendégtér és a kert a többi vendéggel közös használatú. A vendégház méretétől fuggetlenül - ahol erre lehetőség van - 2 személyenként van biztosítva egy szoba.

A Falusi Turizmus Centrum vendégkörénél többnyire elfogadott a "szállás" kifejezés és a kapcsolódó fogalmak általunk megfogalmazott értelmezése, de mit mond e témában a Wikipédia?

Értelmezések a Wikipédia "szállással" kapcsolatos szócikkeit felhasználva

A jogi nyelvezet alapján és a köznyelvi használat szerint két nagy csoportot különböztetünk meg, egyszerűen fogalmazva, a "kereskedelmi" és a "nem kereskedelmi szállásokat". Ez utóbbiak az "egyéb szállások".

Az utazónak ez látszólag lényegtelen, annyit érdememes róla szólni, hogy az egyéb kategóriába sorolt szállások lényegében az olcsóbb szálláshelyek, ahol nem várható el a professzionális szálláshelyeknek előírt szolgáltatás. Ugyanakkor a jogalkotó az egyéb szálláshelyeknél is előírt minimális követelményeket.

Az "egyéb szálláshely" jellegű szállások

  • A 239/2009 (X. 20) kormányrendeletben foglaltak szerint egyéb szálláshely a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a szálláshely, szálláshely-szolgáltatás, szálloda, panzió, kemping, üdülőház és közösségi szálláshely kategóriák alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol - főszabályként - az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.
    Az egyéb szálláshelyen belül különböztetjük meg a falusi szálláshelyeket.
    2016-ban Magyarországon 38 292 egyéb szálláshelyen 101 405 szoba és 236 752 férőhely várta a vendégeket.

  • A fizetővendéglátóhely egyéb kereskedelmi szálláshely, illetve idegenforgalmi célú magánszálláshely. Ha egy falusi szálláshely nem felel meg az előírt követelményeknek, akkor az fizetővendéglátó szolgáltatás

  • Az ifjúsági szálló olyan egyéb szálláshely, mely szolgáltatásainak választéka és technikai felszereltsége alapján nem felel meg a szálloda jellegű kereskedelmi szálláshely kategóriának.

  • A turistaház a (2020-08-10-én hatályos) 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján a hegyi menedékház egyik altípusa.
    Hegyi menedékház az a természeti környezetben álló, turista célokra szolgáló, nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely, amely igénybe vehető több éjszakának az időjárástól védett módon való eltöltésére.
    Az „A” kategóriájú hegyi menedékház (turistaház) állandó felügyelettel üzemel és a szálláshely-szolgáltatás mellett veszélyhelyzetbe került turisták elhelyezésére és csoportos elsősegélynyújtásra is felkészült.

  • Az üdülő speciális szálláshely, amely üdültetés illetve üdülés céljára létesített szállodaszerű működést megvalósító épület- és építményegyüttes. Az üdülő jellemzője, hogy intézményszerűen, nonprofit rendszerben működik, valamint az, hogy a térítési díj a szabad piacon működő különböző szálláshelyek igénybevételéhez képest kedvezményes (vagy az állam által, vagy pedig a cég által támogatott díj - pl. A Széchenyi Pihenőkártya - felhasználása).
    Fajtái:
    Szállodaszerű üdülő a szálláshely szolgáltatás mellett egyéb szolgáltatások is működnek (pl. uszoda, szauna, játékterem, büfé, stb.)
    Panzió a létesítmény nagyságát tekintve általában kisebb egység, mint a szálloda, külön szolgáltatások többnyire nincsenek a reggelin kívül.
    Kemping főleg járművekkel (autóval, motorkerékpárral, biciklivel) érkező turisták szálláshely-ellátását szolgálja, különböző szintű egyéb szolgáltatásokkal, mint fürdési, étkezési stb. lehetőség.
    Üdülőház olyan szálláshely, amely különálló épületben vagy külön, önálló bejárattal rendelkező épületrészben biztosítja a közművesített területen a szállást (mintha kis lakások lennének).
    Közösségi szálláshely több ágy található egy szobában, és az ágyak egyesével is igénybe vehetőek. Az egyik legolcsóbb szállástípus. Ehhez például nagyon hasonlóak a horgászház, csónakház elnevezésű céges üdülőhelyek.
    Az üdülőket fenntartók a nem üzleti szálláshelyek szabályai szerint üzemeltethetik az üdülő-ingatlanokat.
    Fenntartó szerint lehet:
    Céges (vállati) pl. állami cég
    Szakszervezeti
    Szanatórium (állami egészségügy vagy cég) pl. Állami Szanatórium (Balf)
    Családi amelyben (az egyéb szálláshelyekre vonatkozó szabályok szerint) üzletszerűen vendéget is fogadnak

  • Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek fajtái:
    A (2020-08-10-én hatályos) 173/2003. (X.28.) Kormányrendelet a Magyarország Alaptörvénye alapján biztosított pihenési jog érvényesítése érdekében határozza meg az alábbi fogalmakat:
    Üdülő
    Gyermek- és ifjúsági tábor
    Nomád táborhely
    Hegyi menedékház
    Bivakszállás
    Pihenőház
    Diákotthon - az oktatási szorgalmi időben, vagy azon túl fogad vendéget
    Kollégium - az oktatási szorgalmi időben, vagy azon túl fogad vendéget

A kereskedelminek nevezett szállások előírásat szintén a 239/2009 (X. 20) kormányrendelet szabályozza.

A "kereskedelmi" jellegű szállások

  • A szálloda vagy másképpen hotel csillagos besorolással az otthonuktól átmeneti időre távol levőknek ellenszolgáltatásért szállást adó intézmény, amely többnyire ellátást, kiszolgálást nyújt.
    Korábbi akadémiai definíció szerint:
    "A szálloda olyan létesítmény, ahol az utazó fizetés ellenében lakhat, legtöbb esetben – otthontól való távolléte alatt – étkezhet. A szállodákat a szolgáltatásuk színvonala alapján osztályozzák". (Monte Carlo, Nemzetközi Idegenforgalmi Akadémia)
    Üzemi gazdasági megközelítése:
    "A szálloda olyan szállásadó és ellátó üzem, amely a többi vendéglátó üzlettől a magasabb színvonalú építészeti kiképzésben, a termek belső berendezésében, a szolgáltatások és vendégfogadás igényességében tér el. A szálloda az idegenforgalom egyik bázisa, tehát szolgáltatásait alapvetően az idegenforgalomban résztvevők részére nyújtja."
    A hotel, szálloda jellemzői:
    Szállásadás, vendégfogadás (pihenés, alvás, tisztálkodás, hírközlés, vendégszolgálat)
    Vendéglátás (szobaszerviz, éttermi szolgáltatás, szórakoztatás, napközbeni ellátás, rendezvény)
    Egyéb szolgáltatások (gépkocsi parkoltatás, transzfer, hostess szolgáltatás, szórakoztatás, élmények megszervezése, ruha tisztítás, pénzváltás, szállodai egyéb árusítás)

    Szállodának (hotelnek) nevezzük mindazon kereskedelmi jellegű közhasznú szálláshelyeket, amelyek a turizmusban (idegenforgalomban) résztvevők részére átmeneti szállást, ehhez kapcsolódó ellátást, szolgáltatást nyújtanak és megfelelnek a szállodai osztályba sorolás követelményeinek.
    Rendeltetés szerinti csoportosításuk:
    Városi szálloda: A vendég rendszerint rövid időt tölt el benne, főleg éjszakát. Átmeneti otthonnak minősül.
    Üdülő és sportszálloda: Az itt tartózkodás huzamosabb idejű. (Általában 8 nap.) Rendszerint családok veszik igénybe, ezért a több ágyas szobákra van igény. Gondolni kell a napközbeni időtöltés lehetőségének a megteremtésére. Lehet állandóan nyitvatartó vagy idényjellegű szálloda.
    Gyógyszálloda: Ez nem kórház, vagy szanatórium. A házban vagy a környékén gyógyfürdési lehetőség van. Szigorú orvosi előírások. Lehetőség szerinti kezelések (súly-, kádfürdő, masszázs, iszappakolás, kvarcolás, fénykezelés). Egyéni és csoportos szórakozási lehetőség biztosítása (tv, kártya, társalgó, olvasószoba, tánczene, városnézés)

  • A gyógyszálloda vagy fürdőszálloda a kereskedelmi szálláshelyek egy fajtája, melyet leggyakrabban hévizek, gyógyvizek, gyógyforrások közvetlen környezetében létesítenek. Előfordul az is, hogy maga a hotel a fürdőlétesítménnyel együtt épül fel.
    A vendégek így nemcsak szállást, ellátást vehetnek igénybe, hanem kihasználhatják a fürdés és gyógykezelés lehetőségeit is. A gyógyszálloda esetében minden esetben találunk az épületben gyógyászati részleget a megfelelő szakemberekkel és több úszómedencét is, melyeknek nem mindegyike gyógyvízzel feltöltött.
    Gyógyszálloda: az a kereskedelmi szálláshely, illetve szálloda, amely állami szabályozások alapján megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló (2020-08-10-én hatályos) 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek.
    A gyógyszálloda Magyarországon lehet kettő-ötcsillagos.

  • A wellness-szálloda és/vagy fitneszszálloda olyan kereskedelmi szálláshely, mely a vendégek részére szállást, ellátást, illetve az egészséges életmódot, erőnlétet, betegségmegelőzést szolgáló egyéb programlehetőségeket kínál.
    Kiegészítő szolgáltatáskáént welness-szállodákban előfordul:
    hagyományos gyógykezelés: szakorvos, tanácsadás egészséges életmódhoz, diétás tanácsadás, balneoterápia, hidroterápia, pakolásos kezelések stb.
    rekreációs központ: gyógymedencék, élményfürdők, pezsgőfürdők, jacuzzi, szauna stb.
    szépségközpont: fodrászat, manikűr, pedikűr, műkörömépítés, bioszolárium, kozmetológus, kozmetikus, testkozmetika stb.
    A wellness-szálloda a magyar törvényi szabályozásban 2003 óta létezik. Magyarországon az (2020-08-10-én hatályos) 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelete szerint az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness-szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel a 2. melléklet I/F pontjában meghatározott, azaz következő feltételeknek:
    - A szálloda minimum 1 beltéri fürdőmedencével rendelkezik.
    - A szálloda rendelkezik minimum 2-féle szauna vagy gőzfürdő létesítménnyel.
    - A szálloda az arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások közül legalább négyféle szépségápolási lehetőséget nyújt.
    - A szálloda legalább 6-féle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító – vizes és száraz – szolgáltatást kínál.
    - A szálloda gasztronómiai kínálatában szerepelnek a régióra jellemző, hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel és italajánlatok.
    - A szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitneszteremmel és sportedzővel, sportoktatóval vagy testnevelő tanárral.
    - A szálloda minimum 4-féle szabadidős sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, és további minimum 1-féle aerobikjellegű tréninget.
    - A szálloda minimum 3-féle közösségi, kulturális, zenei, művészeti programlehetőséget nyújt, illetve folyamatosan ajánlja a környék nyújtotta lehetőségeket.
    - A szálloda a nappali és a délutáni műszakban rendelkezik legalább 1 fő wellness végzettségű vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező dolgozóval.

  • A boutique hotel kis méretű, egyedi stílusú, a vendégek igényeire kiemelt figyelmet fordító jól megközelíthető belvárosi szálloda.

  • Az apartmanszálloda egy olyan, a kereskedelmi szálláshelyek csoportjába tartozó szálloda, amelyben az ágyak több mint 80%-a berendezett és felszerelt háló- és nappali szobával, valamint konyhával rendelkező apartmanban található,
    megfelel a garniszálloda felépítésére előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és
    legalább 11 szobaegységgel rendelkezik.

  • A mozgószálló olyan egyéb kereskedelmi szálláshely, amely nem tekinthető szállodának. Az ilyen szálláshelyeknek inkább az a rendeltetésük, hogy közlekedési eszközökön nyújtanak szálláslehetőséget. Lényege emellett, hogy utazás közben kínálja a szolgáltatást, biztosítja a vendégek kényelmét. Mozgószállók lehetnek a következők: Utasszállító hajók, azaz vízi közlekedési mozgószállodák: ezek akár folyami, akár tengerjáró utasszállítók. A szobákat ebben az esetben a kabinok jelentik; teljes felszerelés és berendezés tartozik hozzájuk. Vasúti szállók: a vasúti hálókocsik és étkezőkocsik együttese. Speciális típusuk a nosztalgiajáratok, ahol szobák kb. 8-16 négyzetméter nagyságúak lehetnek, és fürdővel, mellékhelyiséggel vannak ellátva. Közúti közlekedés hoteljei: rotelek vagy rolling hotelek, azaz mozgó autóbuszszállók. Az utasok nappal utaznak, éjjel pedig az autóbusz utánfutójában vagy magában a járműben pihenésre alkalmas hely áll rendelkezésre számukra.

  • A panzió olyan kereskedelmi szálláshely, amely szállást, ellátást, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt a vendégek részére. A panzió üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatosan napi üzemeléssel, megszakítás nélkül működik. Elnevezése fogadó is lehet.

  • A hostel – vagy ifjúsági szállás, youth hostel – olyan turisztikai célú szállás, ahol legtöbbször sokágyas szobákban, közös helyiséghasználattal (közös fürdőszoba, konyha, terasz, stb.) olcsón szállhatnak meg a vendégek. Mára a szó jelentése átalakult, saját helyet kapott több neves nemzetközi értelmező szótárban is. Sok milliárd dolláros és eurós, önálló piaca alakult ki, amely elsősorban internetes foglalási rendszereken keresztül működik (pl. www.hostelworld.com), ahol a korábbi megszállók értékelhetik a szállást különféle kategóriákban, és saját véleményt is írhatnak róla, ami megkönnyíti a következő vendégek eligazodását. Mára a hostelek a legolcsóbb, néhány eurós/dolláros kategóriától a közel szállodai árakig széles skálát átölel, a színvonalat általában az árkategória is tükrözi, de érdemes elolvasni mások véleményét is az adott szálláshelyről.

  • Itthon ugyan nem tudunk ilyenről, létezik a kapszulahotel vagy kapszulaszálló olyan hoteltípus, melyben számos nagyon kis „szoba”, úgynevezett kapszula található és melynek célja, hogy olcsó és alapvető éjszakai szállást biztosítson az olyan vendégeknek, akiknek nincs szükségük vagy nincs pénzük a hagyományos szállók szolgáltatásaira. Elsősorban Japánban találhatók ilyen hotelek, viszont legalább egy kapszulaszálló nyílt meg Varsóban (Lengyelország) és egy Sanghajban (Kína), bár az utóbbinak megnyitását 2011. február 23-án a sanghaji hatóságok megtiltották, mivel az nem teljesíti az előírt biztonsági előírásokat.

  • A karavánszeráj olyan útszéli fogadó volt, ahol az utasok megpihenhettek és feltöltődhettek az útjuk során.

  • A motel a kereskedelmi szálláshelyek egyik típusa (a hajdani fogadók mai utódja), neve a motor tourist hotel elnevezés rövidített változata. Rendeltetése, hogy autóval, motorral közlekedő utazók részére kínál elszállásolási lehetőséget. Általában országos főútvonalak mentén helyezkedik el.
    Jellemzői az alacsony árfekvés, az egyszerűség és praktikumra törekvés. Feltétele, hogy a parkolóhelyek a szobák számával megegyező mennyiségben álljanak rendelkezésre. A parkolóhelyek elhelyezése szintén fontos feltétel.
    Fajtái:
    út menti motel: főleg főútvonalak mentén, közlekedési csomópontban hozzák létre.
    üdülőmotel: üdülőhelyek közelében fekszik, megfelelő természeti körülmények között.
    elővárosi motel: városok szélén, közlekedésileg előnyös helyre telepítik.
    városi motel: nagyvárosok centrumában vagy belterületén, parkolóhellyel kialakított, sokszor lábakon álló épületek.
    Magyarországon motel típusú szálláshelyről jogszabályi előírás nincs.

  • A kemping sátrak vagy lakókocsik befogadására alkalmas elkerített terület. Lehet kereskedelmi szálláshely vagy vadkemping.
    A kemping, mint kereskedelmi szálláshely rendelet szabályai szerint: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik.



2018-tól a falusi turizmus szállásadó partnereink már önállóan igazolják vissza a megrendeléseket. Az iroda csak a technikai hátteret biztosítja a partner szálláshely számára.



Azoknál a szállásoknál, ahol esetleg még a régi (megszokott) SZÁLLÁSFOGLALÁS gomb található, az is bátran használható, azt az iroda manuálisan a szállásadó illetékeséhez továbbítja, megrendelését már a vendégfogadó igazolja vissza.





2020-ban lett 25 éves a Falusi Turizmus Centrum




Gyors keresés(ek) célirányosan

Google keresés a Szálláskatalógusban

Googlekeresés a falutur.hu honlapcsalád oldalain

Googlekeresés a világhálón

Szállásadóknak