Csécse szállás

Csécse

Falusi Turizmus Centrum partner szállás

Egyéb szállás Magyarországon

A szállás térkép kicsinyíthető, nagyitható, az egérrel mozgatható, átváltható domborzatra, műholdas képre

Hosszú hétvégék, Karácsony, Szilveszter

Google forditógép

Csécse község Nógrád megye délkeleti részén, a Szuha patak völgyében helyezkedik el. Kizárólag közúton közelíthető meg, Hatvan felől a 21. sz. főútról. Szarvasgedén áthaladva, míg Pásztó és a megyeszékhely felől szintén a 21. sz. főútról leágazó úton érhető el. Pásztó-mely város a térségi, városkörnyéki igazgatási központ- északkeleti irányban mintegy nyolc kilométerre található. A település nevét a Cheche, Checa előfordulások alapján személynévből eredeztetik. Már az ókorban is fontos kereskedelmi út vezet át a község területén, Hatvantól, Gedén, Csécsén, Ecsegen, Toldon és Lócon keresztül, mely út mentén római kori pénzleleteket is találtak. Ezen utat felügyelte a gedei földvár és a csécsei kővár is, melynek helyén a templom áll. Ez az útvonal a XIII-XV. századokban is jelentőséggel bírt.

A település a XV. század első éveiben Keresztúri Garázda Miklós és Szilágyi László birtoka, akik cserével Zsigmond királynak adták. 1422-ben a Rhédeiek, nem sokkal később a Palócziak birtoka.

Az 1553- 54. évi összeírások során tíz portát vesznek számba Csécsén.

A török hódoltság idején lakosai folyamatosan elmenekülnek, 1570-ben egyetlen lakója sincs a községnek. A török megszállás és a háborúk megszűnése után a község fokozatosan népesül be, 1715-ben 17, míg öt évvel később- 1720-ban - 19 adóköteles porát vesznek számba az összeírók.

A pásztói ciszterci apátságnak 1741-ben Csécséről 7 jobbágy és két szolga fizet kilencedet. 1826-ban a lakosság döntö többsége katolikus, de jelentős számú zsidó is lakik a faluban, ahol zsinagóga áll.

Különleges adatnak számítható, hogy már 1851-ben kiépített -+ 3 mérföld hosszúságú ? országút vezet Felsőtold, Alsótold, Kozárd, Ecseg útvonalon Csécsére. Az úrbéri tagosítás 1862-ben éri el Csécsét. A rendezés alkalmával több család szerez birtokot.

1873-ban ? hasonlóan az 1855-ös esztendőhöz-kolerajárvány pusztít a faluban, amely ekkor már nagyközségi jogokkal rendelkező település.

A XIX- XX. század fordulóján Csécsén 177 házat és 1214 lakost számlálnak. Az egykori Fráter kastély- mely ma iskola és ahol Madách Imre házasságot kötött Fráter Erzsébettel- már a Balasy család, a Nedeckyek kúriája pedig a Bushwalder Jónás birtokában van. Ekkor virágzó gazdasági élet tapasztalható a községben, gőzmalom működik és a Balásy birtokosnak gazdag szőlészete, és szarvasmarha állománya van.

Az első és második világháború számos áldozatot szed a falu lakosai közül. A háborúk befejezése utáni évek lassú változást hoznak.

1949-ben a Csécse önálló tanácsú község a Pásztói járásban. Az 1970-ben a községet a közigazgatási átszervezés Ecseghez csatolja, az önálló tanács megszűnik. Ezt követi a két község termelőszövetkezeteinek összevonása, majd 1970-ben az iskola is megszűnik önálló lenni, s az intézmény is a közös tanács irányítása alá kerül. Az 1990-ben megalkotott ?önkormányzati törvény? lehetőségét kihasználva Csécse önálló önkormányzatot alakít és 1991. január 1-től önálló önkormányzat irányítja. A községtől keletre található Bélahalom puszta, ahol a szájhagyomány szerint IV. Béla király is járt a muhi csata után. Az 1945. előtt a Keglevich birtokon álló klasszicista kastély a XIX. század elején építették, a műemlék jellegű épület ma egy gazdálkodó szervezet üdülőjeként működik.

Szállás a környéken

A 2009-ben mesterségesen épített fészket azonnal felfedezték a gólyák

Mindenki Karácsonya - hagyománnyá vált a jeles ünnepek közös megtartása

A Nagy Szálláskatalógus - KLIKK!