Rimóc - falusi turizmus

Nógrád megye

Rimóc község Nógrád megyében található. A település a Cserhát északi nyúlványai alatt, az Ipolytól és Szécsénytől délre, négy kilométernyire található község. A város felől szántóföldek határolják, míg délről a Cserhát magaslatai koszorúzzák a falut, amelyet a Körtvélyes-patak szel ketté.

A táj szépsége sok idelátogatót magával ragad. Innen indul a Cserhát hegység legszebb pontjain keresztül vezető mintegy 20 kilométeres turistaút, amely Rimócot a Dobogótetőn, Nagymezőn és a Sas-bércen keresztül Bujákkal köti össze. A településről látni a világörökség részét képező Hollókői várat is. A 7 km hosszú, erdei környezetben található kerékpárút (amely máig az első és egyetlen Nógrád megyében) vége egyenesen a védett ó-falu bejáratához vezet. Rimócról tiszta időben az Alacsony-Tátra hóborította sapkái is jól láthatóak, emellett több más hegység magaslatai is tisztán kivehetőek (például Karancs, Mátra, Börzsöny, Szanda, Tepke stb).

Miért falusi turizmus?

Napjaink élménygazdaságában egyre többen ismerik fel, hogy a stresszes mindennapok testi-, lelki- és szellemi fáradalmainak kipihenésére nem feltétlenül egy zsúfolt nagyváros vagy tömegturisztikai célpont a legalkalmasabb, ezért sokszor falun keresik a vidék romantikáját, az autentikus kultúrát, gasztronómiát, a csendet és nyugalmat, illetve azokat az aktív kikapcsolódási lehetőségeket, amelyeknek a vidék kiváló teret adhat.

A hagyományos mezőgazdasági tevékenységek visszaszorulása miatt, a vidéki régióknak Európa szerte a fiatalok nagyvárosokba vándorlásával és a falvak elnéptelenedésével kell szembenézniük. A falusi turizmus lehetséges megoldást kínálhat az elveszett gazdasági lehetőségekre és a mezőgazdaság csökkenésével járó népességcsökkenéssel kapcsolatos problémák megoldására is. Ezért Európában számos kormány és regionális hatóság fogadta el a falusi turizmust, mint lehetőséget a vidéki térségek felzárkóztatására.

A falusi turizmus fogalma az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult.

- új ismeretek, készségek (például kézműves foglalkozáson, szüreten vagy tájházban elsajátított tudás),
- esztétikum (például egy festői vidéki tájban vagy egy szüreti felvonulás népviseleteiben való gyönyörködés élménye), - együttlét, társaság (például egy falusi portán), - újdonság (új tevékenységek kipróbálásából adódó élmény),
- egzotikum (például egy városban élő turista kultúrájától szignifikánsan különböző kultúrájú falusi miliő megismerése által létrejött élmény),
- relaxáció (csendes, nyugodt környezetben vagy egy kis vidéki fürdőben való pihenés élménye),
- kihívás, izgalom, kaland (hegyi-, kerékpáros- vagy lovastúrán való részvétel, traktorvezetés kipróbálása),
- szolgáltatás minősége (a falusi szállás-, vendégfogadó- és vendéglátó helyek minősége, a vendégfogadó viselkedése),
- személyes részvétel (például egy szüreten, aratáson, lekvár főzésen),
- hasznos tevékenység (helyi termék elkészítésében való részvétel, egészségmegőrzés),
- boldogság (önmagában a feltöltődés által, esetleg gyökerekhez, származási helyhez való visszatérés).

Látnivaló, nevezetesség, kirándulás, program

Falumúzeum
Babamúzeum – életnagyságú babákon a helyi népviselet bemutatása
Főkötő kiállítás

Forrás: Wikipédia



Hagyományörzés, népviselet

Takács Bernadett néprajzos összefoglalója

Büszkén mondhatjuk, hogy talán az országban egyedül Nógrád megye az, ahol máig találkozhatunk népviseletben járó-kelő idős emberekkel. Az itt működő hagyományőrző együttesek, néptánccsoportok, népdalkörök pedig megpróbálják tovább éltetni a hagyományt a jövő generációja számára is.

„Nem a ruha teszi az embert!” Vagy talán mégis? Ezen szólás egykor igen határozott jelentéssel bírt. Az öltözködés célja mindig is az volt, hogy védje és díszítse viselőjét, valamint kifejezze annak társadalmi helyzetét is... ...a népviseletbe, mint fogalomba a köznapi és az ünnepi öltözetek egyaránt beletartoztak. Az öltözködés rendszere pedig tájegységenként igen változatos képet mutatott. Érdekes, hogy a szegényebb réteg is, a paraszti kultúra milyen nagy gondot fordított a viselet jelentőségére. A népviselet nagymértékben jellemezte az adott ember személyiségét. Elég volt egy pillantást vetni rájuk és csupán a viseletből kiderült, hogy hol él? Milyen a vagyoni helyzete? Dolgozik, vagy ünnepel? Milyen a hangulata? Milyen korú? Milyen a családi állapota? Gyászol-e, valamint a gyászában hol tart?

...

Rimóci népviselet
Rimóci népviselet

A gyárak fejlődésével, egyre inkább előtérbe került a kivetkőzés fogalma, azután sokan elhagyták a viseletüket. Büszkén mondhatjuk azonban, hogy talán egyedül Nógrádban találkozhatunk a ma napig népviseletben járó-kelő idős emberekkel! Rimóc különösen gazdag hagyománykultúrával bír, e községgel kezdjük az ismerkedést a palóc viseletekkel.

A férfiak is igényesen öltözködtek, figyeltek az apró viseletdarabok részleteire. Fejükön a múlt században még úgynevezett perge kalapot viseltek, majd az 1940-50-es években kezdett elterjedni a leventesapka. A keskenyebb karimájú kalap az ’50-es évektől vált elterjedté. Kalapjukat csak a legények díszíthették, ők is inkább ünnepeken. A Gyöngyösbokréta mozgalom hatására terjedt el a kalapszalag, amit palóc mintával hímeztek.

Az ingek vászonból készültek, ujjuk mindig bő volt. Az 1900-as évek elejétől szabták a maihoz hasonló formában az ingeket. Az ünneplős ingek elejét hímzéssel díszítették, amely lehetett színes vagy egyszerű fehér is.

A férfiak egyik leginkább jellegzetes viseletdarabja a lajbi volt. Ezt általában fekete posztóból készítették, ólomgombokkal, pitykékkel díszítették. A mellényeket piros, zöld vagy kék hímzéssel díszítették, hátulját gyakran tulipánmotívummal látták el. A lajbit jellemzően begombolatlanul hordták.

A ’30-as éveket követően divattá vált a bricsesz nadrág. Ennek jellemzője, hogy combnál bővebb, a lábszárnál pedig a csizmába illően szűk volt.

A gatya, nadrág elé minden esetben a szakácska nevű kötényt kötötték. Ezt is hímzéssel díszítették és árulkodott viselőjéről.

Az asszonyok lányuk megszületésétől már elkezdték gyűjteni a kelengyét. A viseletdarabok minden esetben öröklődtek. A rimóci viselet a hollókői viseletcsoportba tartozik, nagy hasonlóságot mutat Varsány, Nógrádsipek, Nagylóc, Hollókő viseletével.

lányka viselet
Rimóci lányka viselet

Az asszonyok férjhezmenetelük után már csak bekötött fővel jártak, még otthon is. Hajukat úgynevezett lapátba csavarták elől, hátul pedig kontyvasra tekerték. Az asszonyok „menyecskét” viseltek fejükön, mely ünnepnapokon rojtos, hétköznapokon rojttalan volt. Egy asszonynak több menyecskekendője is volt.

a menyecske
A "menyecske fékötő"

A legfontosabb alsó ruházatuk az ingváll és a pendely volt, általában vászonból varrták. Az ingváll buggyos ujjú, rövid szabással készítették. Kétféle változatát viselték: a kézellős ingvállat, amit színes, vagy fehér hímzéssel varrtak ki és a húzós ingvállat, melyet ünnepnapokon viseltek.

Az ingvállra lajbit vettek. Ennek is két változata volt ismert a nagykendő alatt viselt kis lajbi vagy a fonalból készült csipkés lajbi.

Erre került a vállkendő, mely szintén lehetett rojtos és rojttalan. A század elején jellemző volt a kékfestőből készült rojttalan vállkendő. A későbbiekben terjedt el a rojtos vállkendő viselése.

Az asszonyok csak és kizárólag rakott alsószoknyát viseltek. Hétköznap három-négy, ünnepnap öt-hat alsószoknyát is magukra felvettek. A felsőszoknya elé kötényt kötöttek, hétköznapokon szakácskával, ünnepeken ráncos kecelével fedték a szoknya elejét.

Kiegészítő díszítő viseletdarabok voltak a nyakbavaló gyöngy, melyet bimbókkal és tükörrel díszítettek. A derékkötő illetve a nagykendőt díszítő kendőkötő hímzett szalag. Valamint a hímzett zsebkendő. Lábukra csatos cipőt vagy csizmát vettek.

Az emberi élet fordulói közül kiemelkedik a házasságkötés fontossága. A palóc emberek vallásossága nagyon fontos szerepet töltött be a mindennapi életben. A menyasszony fejét menyasszonyi koszorú díszítette, amit a lakodalom hajnalán lecseréltek nagyféketőre, azaz hivatalosan is „bekötötték a fejét” a lánynak.

a nagyfékötő
A "nagyfékötős " viselet

Felsőruházata húzós ujjú fehér ingváll volt, melynek ujj része lehetett csipkéből, tüllből is. Erre vette fel a fehér kislajbit, amit apró virágos hímzések díszíthettek. Majd ezt követte a fehér vállkendő, amelyet szintén színes virághímzés tett még impozánsabbá. Jellemző díszítése volt a menyasszonyi viseletnek, hogy a vállkendőbe rozmaringágat és muskátlit tettek. Ez jelezte a leányságot és a természettel való kapcsolatot is.

Alsóruházatát tekintve fehér harisnyát vettek, amire elsőként a pendelyt öltötték fel. A pendely fölé került 4-5 darab fehér ráncos alsószoknya. A ráncos alsószoknyákra pediglen 3-4 db keményített vasaltszoknya. Így előfordult, hogy 10 darab szoknya is volt a menyasszonyon. Az alsószoknyákra került a ráncba szedett fehér felsőszoknya, melyet színes virághímzéssel díszítettek. A menyasszonyi ruha jellegzetessége volt, hogy nem kötöttek maguk elé kötényt.

A felsőszoknya akkora volt, hogy teljes egészében beterítette az alsószoknyákat.

A felsőszoknya elé derékkötőt kötöttek, valamint a vállkendőt is kendőkötő szalaggal tették még díszesebbé. A menyasszony haját egy ágba fonták, a fonat végébe hímzett szalagot kötöttek. Nyakában fehér színű gyöngyöt raktak, mely bimbókkal és tükörrel volt díszítve.

Kezében kivarrott zsebkendőt viselt, lábára lakkos szárú csizmát húzott.


Kirándulások Rimócról

- Hollókő - a világ egyetlen világörökség faluja. Rimócot Hollókővel egy erdőn átvezető 11 kilométeres kerékpárút köti össze

- Szécsény - a "ferde tűztorony", Ferences kolostor, Tömlőcbástya

- Ipolytarnóc - Európa díjas, világörökség várományos 20 milló éves "őslábnyomos leletek"

Rimóc a Google térképen





Falusi Turizmus Centrum szállás a környéken



Falusi turizmus szálláshelyek - Rimóc


Sajnos átmenetileg nincs aktív szállásadó partnerünk a településen.
Ha egy másik konkrét települést keres, akkor tájékozódhat falutur.hu Nagy Szálláskatalógusban..
Egyéb igénye szerint a szálláskereséshez használhatja a speciális szálláskeresőt.

A Falusi Turizmus Centrumtól közvetlenül is érdeklődhet.



Kérdezzen bátran, mi korrektül válaszolunk!



Kiemelt Falusi Turizmus Centrum szállásajánlatok









Amit a falusi szállásokról tudni érdemes


A falusi szálláshelyknél használt szállástípusok értelmezése

szoba a tulajdonos csak szeparált hálószobát biztosít, a konyha, fürdőszoba, WC és egyéb helyiségek használata a vendégekkel és/vagy a tulajdonossal közös, a vendégtérben szobánként más vendég is lehet

szobák lakrész, a tulajdonos is az épületben lakik, a szeparált szobákhoz (lakrészhez, vendégtérhez) legalább fürdőszoba, WC tartozik, illetve egyéb helyiségek is tartozhatnak, a konyhahasználat a tulajdonossal közös, vendégtérben más vendég nem lehet

apartman olyan lakás, apartmanház, vagy házrész, ahol a tulajdonos, vagy más vendég is az épületben (a telken másik épületben), elszeparáltan lakik, a vendégnek biztosított szeparált épületben, épületrészben, tetőtérben, vagy földszinti vendégtérben a szobához konyha, fürdőszoba, WC tartozik, illetve egyéb helyiségek is tartozhatnak, valamint az apartmanon kívüli vendégtér és a kert a többi vendéggel közös használatú. Az apartman méretétől fuggetlenül - ahol erre lehetoség van - 2 személyenként van biztosítva egy szoba (kisebb létszám esetén a többi szoba használaton kívül marad)

vendégház önálló "üres" ház a telken, a tulajdonos máshol, vagy másik épületben lakik, a vendégházhoz konyha, fürdőszoba, WC tartozik, illetve egyéb helyiségek is tartozhatnak, a vendégtérben (vendégházban) egyidejűleg csak egy család (baráti társaság) tartózkodik. Lehetőség szerint 2 személyenként van biztosítva egy szoba (kisebb létszám esetén a többi szoba használaton kívül marad)

panzió a vendégház személyzettel panziószerűen működik, főzési lehetőség (az "apartman" és "stúdió" elhelyezés kivételével) nincs, a hálószobához fürdőszoba, WC (közös fürdőszoba, WC) tartozik, illetve egyéb helyiségek is tartozhatnak az apartmanon kívüli vendégtér és a kert a többi vendéggel közös használatú. A vendégház méretétől fuggetlenül - ahol erre lehetőség van - 2 személyenként van biztosítva egy szoba

További szállások keresése



Googlekeresés a falutur.hu honlapcsalád oldalain

Googlekeresés a világhálón


Szállásadóknak

A Falusi Turizmus Centrum felhívása: Ha Ön szállásadó (falusi turizmus vendégfogadó), vagy az ismeretségi körében valaki magánszállással, családi panzió üzemeltetésével foglalkozik, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot! Köszönjük!