Vanyarc |
Falusi turizmus - a falu turzmusa |
 Falusi Turizmus Centrum partner szállás  Egyéb szállás MagyarországonA szállás térkép kicsinyíthető, nagyitható, az egérrel mozgatható, átváltható domborzatra, műholdas képre |
||||
|
|
|
| A települést először 1286-ban említi egy oklevél, amelyben IV. László király visszaadja Márton fiainak, János és Benedek Nógrád megyei nemeseknek Wonorch nevű örökölt földjüket, amelyet Kürti Miklós és fia, János tőlük elfoglalt. 1258 februárjában a tatárok rátörtek Magyarországra. Északkelet-Magyarországot és az Alföldet pusztítva egészen Pestig hatoltak s közben Nógrád megye déli részeit is elpusztították. Ennek az eseménynek, de még inkább az 1241-1242-es nagy tatárjárásnak az emléke lehet a vanyarci Hrasztyi vár, mely alkalmi erődítményként funkcionálhatott, s az idehúzódó lakosság védelmét szolgálta. 1484-ben Wanyarcz néven említik a települést, amely az Aba nemzetiség Rhédey ágának a birtoka. 1542-ben Viczmándi István és Szentmarjai Balázs az urai, de már, mint puszta és a török adózás alá vetett helység szerepel. Ekkor a településen néhány jobbágy és zsellér család mellett öt egytelkes nemest is összeírtak. Az 1570-es években Báthory Miklós az ura és prédiumként szerepel. Vanyarc község a 16. század közepén teljesen elpusztult, sőt az 1548-as évi adóösszeírásban sem szerepelt. A 17. században a törökök visszavonulása, a háború dúlásai közben megtizedelt és teljesen elpusztított, elnéptelenedett helységekbe szlovák telepesek érkeztek Felső-Nógrád, s Zólyom vármegyékből. A vanyarci ág. ev. egyház feljegyzései alapján a helység újratelepítése 1705-ben kezdődött, amikor már állott itt néhány pásztorkunyhó. Néhány év alatt a hely annyira benépesedett, hogy lakóit már 1717-ben összeírták és úgynevezett porcióadót vetettek ki rájuk. Az újratelepült Vanyarc szántóföldi és szőlőtermelő területei nagyrészt erdőirtásból származtak. A vanyarciak első faházaikat is a község határában álló nagy erdő szálfáiból építették. Az 1767-es úrbéri rendeletet követő felmérés szerint Vanyarcnak 14 földesura volt, akiknek összesen 117 jobbágy és zsellér szolgált. A Cserhát bőséggel kínálta a makkos legelőket, tehát alkalmas volt a makkoltató sertéstartásra. Gabonából búzát, árpát, kölest és zabot termeltek. Az 1750-es évektől előtérbe lépett a szőlőtermelés. Több jobbágynál 40-60 hordó bort írtak össze. A bor keresett árú volt. Balassagyarmaton az 1800-as évek elején a vanyarci bor akójáért 4 Ft 30 kr-t fizettek. A szőlőtermelés az 1880-as évekig, a filoxérajárványig az állattenyésztés mellett (juh, majd később marhatenyésztés, sertés tartás) a leginkább hasznot hajtó foglalkozása volt a vanyarciaknak. A 19. sz. közepétől a nagymúltú váci, szécsényi és balassagyarmati vásárok mellett a vásártartási jogot nyert Szirák, Aszód, Hatvan sokadalmait is látogatták. Növénytermesztésnél a hármas vetésforgót használták. Aratni sarlóval, később kaszával arattak. A gépesítés csak lassan indult el. A Dessewffy uradalomban használtak először un. járgányos cséplőgépet, vetőgépet. A gabonát szárazmalomban őrölték. 19. században létesítettek vizimalmot a Szlovácka dolina nevezetű dűlőben. Az első gőzmalmot 1885-ben Dessewffy Ottó földbirtokos építette. Forrás: www.vanyarc.hu |
|
Szállás a környéken |
A Nagy Szálláskatalógus - KLIKK! |
Falusi Turizmus Centrum szállás, utazás katalógus |
||
Észak-Magyarország |
Alföld |
Dunántúl |
 FALUSI TURIZMUS CENTRUM 1074 Budapest, Dohány u. 86. Telefon/fax: 321-2426 * Mobil: 0630-6353-186, 0630-6329-737 |
| Tudjon meg többet a Széchenyi Pihenőkártya elfogadásáról! |
 |
Legyen Ön is partnerünk, Széchenyi Pihenőkártya elfogadó! |
 |
||
|
||
|
|
||
A zászlós számláló indítása: 2011 március 24. (tovább: Részletes statsztika) |
|
|
|
Falusi Turizmus Centrum *** 1074 Budapest, Dohány utca 86 *** 0630-6353-186 *** Adó szám: 28437204-242 |
