Falutur.hu Nagy Szálláskatalógusa - térképen

Bükk-hegység. Térképes információ a falusi turizmusról, illetve hotel, panzió, falusi szállás, magánszállás és egyéb szálláslehetőségekről.


A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). Nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta. Az Északi-középhegység egyetlen olyan hegysége, amely nem vulkanikus eredetű. A Bükk-vidéken található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete.

A Bükk-vidék legmagasabb csúcsának sokáig az Istállós-kő-csúcsot tekintették (959 m). 2014-es nem hivatalos mérések szerint azonban a Kettős-bérc déli csúcsa magasabb: 960,715 méter. A mérést GPS alapú technológiával hajtották végre, így nagyon minimális a hibalehetőség, ellentétben a régi háromszögeléses módszerrel. Amint ezt hivatalos mérésekkel is bebizonyítják, a Kettős-bércet Szilvási-kőnek fogják átnevezni.

További csúcsok:
a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de még további kb. 50 csúcs emelkedik 900 méter fölé, közülük 11-é 950-959 m fölé. Ezek közül 20 csúcson van elhelyezve pecsételő a Bükk 900-as csúcsai nevezetű teljesítménytúra állomásaiként. A legmagasabb magyar hegyek 100-as listáján a Bükk-vidék abszolút többséggel rendelkezik, ugyanis 59 csúcsa szerepel a listán.

Résztájai

Déli-Bükk
A Déli-Bükk szerkezetét dél felé átbuktatott redőboltozatok és redőteknők alkotják. Változatos kőzettani felépítés jellemzi, található itt pala, mészkő, diabáz, gabbró, porfirit, valamint a déli szegélyén eocén tarkaagyagok, márgák, mészkövek, szétszórtan miocén üledék- és tufafoszlányok is. Jellemző hogy a Délkeleti-Bükkben a karsztos és nem karsztos területek váltakoznak, míg a Délnyugati-Bükkben már a nem karsztosodó kőzetek vannak többségben jelen (pl: jura kovapala, pala, diabáz és gabbró).

Északi-Bükk
Az Északi-Bükk két részre osztható, nyugaton jellemzően karbon mészkőlencsés agyagpala és homokkő összletek építik föl, ehhez perm tarkapala, homokkő, mészkő társul. A keleti felét ezzel szemben főként triász mészkövek, dolomit, porfir, diabáz, tűzköves mészkő és pala alkotja. Különlegessége, hogy itt is megfigyeltek édesvízi mészkő képződést.

Bükkhát
A Bükkhát a Bükk-vidék északi hegylábfelszíne, nagy részét miocén tengeri üledékek (agyag, homok, kavics) alkotják, északi és keleti részén kavicsrétegek és kisebb foltokban riolittufa összletek is megfigyelhetők. Felszíni megjelenésére az eróziós és deráziós völgyek jellemzőek.

Upponyi-hegység
Szintén a Bükk-vidék csúcsrégiójának északi hegylábfelszíne volt, leginkább középső miocén kavicsrétegek, karbon agyagpalák, homokkövek, mészkövek, kréta időszaki homokkő alkotja, valamint a felszínét egy andezit-agglomerátum takaró borítja.

Bükk-fennsík
Legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület, a Bükk-vidék központi, magas részén helyezkedik el. Hosszúkás alakú, nyugaton a Bél-kőnél kezdődik, majd keleti-északkeleti irányt felvéve húzódik a Bükkszentkereszt-Hámor képzeletbeli vonalig. A déli határa meglehetősen egyenes vonalat vesz fel, míg az északi Bánkútnál éri el legészakibb kinyúlását. Hossza 18–20 km, szélessége 5–7 km.
A fennsík egésze karsztfennsík, uralkodó kőzetei a mészkő és a dolomit. A Garadna-patak két részre osztja, a magasabb, nagyobb területű Nagy-fennsíkra és a kisebb, alacsonyabb fekvésű Kis-fennsíkra. A fennsík szélén sorakoznak a híres bükk-vidéki „kövek”: Istállós-kő, Tar-kő, Pes-kő, Bálvány, Bél-kő. Minden oldalról hirtelen emelkedik ki környezetéből, de a magas hegycsúcsok miatt a völgyekből, az alföldről nem lehet rálátni.
A rajta lévő víznyelők gondoskodnak a hegységben és környezetében élő közel félmillió ember ivóvízkészletéről. A víznyelő többféle is lehet: dolina, töbör vagy zsomboly. Ezek a mészkőfennsík kiemelkedése után fokozatosan alakultak ki. A barlang- és hasadékrendszerekbe vezetik el a csapadékvizet. Az elnyelt víz a Bükk-vidék bonyolult vízáramlási rendszerén keresztül jut el a szélén lévő forrásokba, majd onnan a vízvezetékekbe: a tökéletesen tiszta és jóízű víz kezelés (tisztítás) nélkül kerülhet el a fogyasztóhoz. Különösen mellékízmentes az ivóvíz a déli oldalon, mert útja a föld alatt légvonalban 20–30 km, a valóságban pedig ennek többszöröse, így hatalmas méretű szűrőrendszeren keresztül érkezik meg a forrásvíz a felszínre, ahol vízházakban felfogják és továbbítják az ivóvízvezetékbe.

Egri-Bükkalja

Településein szállások:
Északon: Parasznya, Varbó, Tardona, Dédestapolcsány, Mályinka, Nagyvisnyó
Nyugaton: Eger, Felsőtárkány, Szarvaskő, Mónosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad
A hegységi részen: Bükkszentkereszt, Répáshuta, Bükkszentlászló, Ómassa, Lillafüred, Bánkút Délen: Kisgyőr, Harsány, Bükkaranyos, Mocsolyás, Latorpuszta, Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Cserépfalu, Bükkzsérc, Noszvaj, Felsőtárkány
Keleten: Miskolc, Vadna, Sajószentpéter, Sajóbábony

Bővebben: wikipedia.org


Szállás keresés egy tájegységben


Szállás keresés egy település környékén

  • Szállás az Aggteleki-karsztoknál

  • Szállás az Alpokalján

  • Szállás a Bakonyban

  • Szállás a Balatonnál

  • Szállás a Börzsönyben

  • Szállás a Bükk-vidéken

  • Szállások a Cserehátban

  • Szállás a Cserhátban

  • Szállás a Dráva-vidéken

  • Szállások a Dunakanyarban

  • Szállás a Felső-Tiszánál

  • Szállás a Fertő-tónál

  • Szállás a Hortobágy környékén

  • Szállás a Körösök-vidékén

  • Szállás a Mátrában

  • Szállás a Mecsekben

  • Szállások az Őrségben

  • Szállások a Pilisben

  • Szállás a Somogyi-dombvidéken

  • Szállások a Szigetközben

  • Szállások a Tisza-tónál

  • Szállás a Velencei-tónál

  • Szállások a Vértesben környékén

  • Szállások a Zalai-dombvidéken

  • Szállások a Zemplénben

  • Szállások Békéscsaba környékén

  • Szállások Budapest környékén

  • Szállások Debrecen környékén

  • Szállások Eger környékén

  • Szállások Győr környékén

  • Szállások Kaposvár környékén

  • Szállások Keszthely környékén

  • Szállások Kecskemét környékén

  • Szállások Komárom környékén

  • Szállások Miskolc környékén

  • Szállások Nyíregyháza környékén

  • Szállások Pécs környékén

  • Szállások Salgótarján környékén

  • Szállások Siófok környékén

  • Szállások Sopron környékén

  • Szállások Szeged környékén

  • Szállások Szekszárd környékén

  • Szállások Székesfehérvár környékén

  • Szállások Szolnok környékén

  • Szállások Szombathely környékén

  • Szállások Tata környékén

  • Szállások Tokaj környékén

  • Szállások Villány környékén

  • Szállások Visegrád környékén

  • Szállások Zalaegerszeg környékén



  • A katalógusba jelentkezés ide kattintva ingyenes!

    Szállás keresés hagyományos katalógusban

    Települések, a településen található szállások

    A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z

    Googlekeresés a falutur.hu honlap család oldalain

    Googlekeresés a világhálón


    Szállásadóknak

    A Falusi Turizmus Centrum felhívása: Ha Ön szállásadó (falusi turizmus vendégfogadó), vagy az ismeretségi körében valaki magánszállással, családi panzió üzemeltetésével foglalkozik, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot! Köszönjük!