A falutur.hu
Nagy Szálláskatalógus
térképen

Zalai-dombság (Zalai-dombvidék).


Térképes információ a falusi turizmusról, illetve hotel, panzió, falusi szállás, magánszállás és egyéb szálláslehetőségekről.


A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén, a Nyugat-magyarországi peremvidéken elterülő földrajzi középtáj.
A középtáj határai északon az Alpokalja, a Vasi-Hegyhát és a Kemeneshát, keleten a Keszthelyi-fennsík, a Balaton és a Rinya, délen a Mura, nyugat felé a Dráva-Mura-dombvidék (Szlovénia, Horvátország). A Zalai-dombság folyója a Zala, a Balaton legfőbb vízszállítója.
A terület alacsonyabban fekvő régiói a Zala folyó völgyének két szakasza, az Alsó-, illetve a Felső-Zala-völgy, a Principális-csatorna által elfoglalt Principális-völgy és a Mura északi partján elhelyezkedő Mura-balparti sík (Muravölgyi-sík, Muramente).

Öt, kiemelt helyzetű részterülete:
a legnyugatabbi Hetés (Kerka-vidék és Lendva-vidék),
központi helyzetű a Göcsej (ez a legnagyobb kistája) és
az Egerszeg–Letenyei-dombság,
keleti felén van a Zalaapáti- és
a Zalavári-hát.

Egy másik felosztás, mely három nagy egységre és ezeken belül kisebb részegységekre bontja a tájat:
I. Nyugat-Zalai-dombság:
I.a. Felső-Zala-völgy
I.b. Kerka-vidék (Hetés)
I.c. Göcsej (Közép-Zalai-dombság)
II. Kelet-Zalai-dombság
II.a. Egerszeg–Letenyei-dombság
II.b. Principális-völgy
II.c. Zalaapáti-hát
II.d. Alsó-Zala-völgy
II.e. Zalavári-hát
III. Mura bal parti sík

Magyarország nemzeti parkjai közül az Őrségi és a Balatoni Nemzeti Park kis területe nyúlik be a tájba. Tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület is kevés van – Magyarország ilyen területeinek 3,9%,[22] illetve 1,5%-a. Ezek közül a legértékesebbek:

A Kerka-mente Natúrpark a Hármashatár Natúrpark szerves része. Több tájegységet is magába foglal;
ide tartozik:
az Őrség déli része,
Göcsej nyugati része,
Hetés magyarországi szakasza és
egy kis rész a Mura balparti síkjából is.

Természeti értékek:

Természeti értékekben bővelkedő táj ez. Területének 38%-át erdők borítják. A tornyiszentmiklósi „Muraerdő” Magyarország egyetlen ártéri termőhelyű bükköse. A csödei-erdő értékes botanikai csemegéje a tízezerszám virágzó kakasmandikó.

A kilencvenes évektől e területen ismét megjelent a holló. A térség öreg bükköseinek lakói a fokozottan védett nagyfülű denevér és pisze denevér. A Natúrpark északi részén, Zalalövő határában még nő a európai zergeboglár, ami egy szubalpin, jégkorszaki reliktumnövény. A kiszáradó láprétek védett hüllője a keresztes vipera. A madarak közül a réteken él a fokozottan védett haris. Jól alkalmazkodott az emberekhez az Európa nyugati részéről csaknem eltűnt fehér gólya, ami a Natúrpark szinte valamennyi falvában költ.

A Zalakomári madárrezervátum 264 hektáros területének védelmét 1976-ban rendelték el. A Zalakomár és Galambok községek határában fekvő terület zömmel erdő, kisebb része gyep, amely nagyobbrészt még megőrizte eredeti természetes állapotát. Legfőbb erdőtársulásai a páfrányos égerláperdő és a magaskőrises égerláp. A terület különleges természeti adottságainál fogva számos ritka madárfaj számára teremt kedvező élőhelyet. A legjelentősebbek a rétisas, a fekete gólya és a fekete harkály.

A Surd községben kialakított arborétum, pihenőpark különleges értékét az adja, hogy a világ szinte valamennyi fenyőfaja megtalálható itt.

Az 1921–1923 közötti kutatófúrás emlékműve a budafapusztai arborétumban A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők 1945-ig Zichy családi birtokok voltak. 1945-ben az uradalmat államosították. Az arborétum kialakítása 1954-ben kezdődött meg azzal a céllal, hogy elősegítse az idegen vidékekről származó fafajok magyarországi meghonosítását. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították és a Pajtafai-völgyben új víztározó épült. Az arborétum területének nagyobbik részét az egzóta[24] fafajok állományszerű telepítései alkotják, melyek egyediségükkel Európán belül is ritkaságszámba mennek. A parkban 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát találhatunk. Budafapuszta ipartörténeti szempontból is nevezetes. Az arborétumban emlékmű jelzi a Budafapuszta-1-es számú fúrás helyét, ahol Magyarországon először megkezdődött a földgázbányászat.

A kőolajipar magyarországi múltját a zalaegerszegi Olajipari Múzeum lévő kiállítás segítségével követhetjük nyomon. Szomszédságában található az országos hírű Göcseji Falumúzeum, amelyben a helyi és finnugor rokonságunk életét, kultúráját, építkezési szokásait mutatják be. A megyeszékhely területén található az Azáleás-völgy, ami a virágzás idején csodás látványt nyújt.

A térség számára óriási lehetőség rejlik a falusi turizmusban, ami még nincs kellően kiaknázva.

Magyarország hévizekben egyik leggazdagabb területe a Zalai-dombság, melyet a szénhidrogén bányászat során végzett mélyfúrások tártak fel. Az itteni termálvizek általában kb. két millió éves, felső pannon korú üledékekben halmozódtak fel. A környék termálvizeinek ásványianyag-tartalma, hőmérséklete és vízhozama termálkutanként erősen változik. E termálkincsre alapozva épült meg Bázakerettyén, Letenyén, Lentiben, Zalakaroson, Kehidakustányban, Zalaegerszegen, Zalaszentgróton, Gelsén (ideiglenesen zárva) és Pusztaszentlászlón is a termálfürdő.

Bővebben: wikipedia.org


Szálláskeresés egy tájegységben


Szálláskeresés egy település környékén

  • Szállás az Alföldön

  • Szállás az Aggteleki-hegységnél

  • Szállás az Alpok-alján

  • Szállás a Bakonyban

  • Szállás a Balatonnál

  • Szállás a Börzsönyben

  • Szállás a Bükkben

  • Szállások a Cserehátban

  • Szállás a Cserhátban

  • Szállás a Dráva-vidéken

  • Szállások a Dunakanyarban

  • Szállás a Dunántúli-dombságon

  • Szállás a Dunántúlon

  • Szállás az Észak-Magyarországon

  • Szállás a Felső-Tiszánál

  • Szállás a Fertő-tónál

  • Szállás a Hortobágy környékén

  • Szállás a Körösök-vidékén

  • Szállás a Mátrában

  • Szállás a Mecsekben

  • Szállások az Őrségben

  • Szállások a Pilisben

  • Szállások a Szigetközben

  • Szállások a Tisza-tónál

  • Szállás a Velencei-tónál

  • Szállások a Vértesben

  • Szállások a Zalai-dombvidéken

  • Szállások a Zemplénben

  • Szállások Baja környékén

  • Szállások Balassagyarmat környékén

  • Szállások Békéscsaba környékén

  • Szállások Budapest környékén

  • Szállások Debrecen környékén

  • Szállások Eger környékén

  • Szállások Győr környékén

  • Szállások Kaposvár környékén

  • Szállások Keszthely környékén

  • Szállások Kecskemét környékén

  • Szállások Komárom környékén

  • Szállások Miskolc környékén

  • Szállások Nyíregyháza környékén

  • Szállások Pápa környékén

  • Szállások Pécs környékén

  • Szállások Salgótarján környékén

  • Szállások Siófok környékén

  • Szállások Sopron környékén

  • Szállások Szeged környékén

  • Szállások Szekszárd környékén

  • Szállások Székesfehérvár környékén

  • Szállások Szolnok környékén

  • Szállások Szombathely környékén

  • Szállások Tata környékén

  • Szállások Tokaj környékén

  • Szállások Veszprém környékén

  • Szállások Villány környékén

  • Szállások Visegrád környékén

  • Szállások Zalaegerszeg környékén



  • A katalógusba jelentkezés ide kattintva ingyenes!

    Szálláskeresésre választhaó a hagyományos katalógus, ahol - szálláslehetőségtől függetlenül - mind a ~3300 hazai település fel van tüntetve.

    Települések ABC szerint, a településen található szállások

    A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z






    Szállásadóknak

    A Falusi Turizmus Centrum felhívása: Ha Ön szállásadó (falusi turizmus vendégfogadó), vagy az ismeretségi körében valaki magánszállással, családi panzió üzemeltetésével foglalkozik, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot! Köszönjük!