Falutur.hu Nagy Szálláskatalógusa - térképen

Vértes. Térképes információ a falusi turizmusról, illetve hotel, panzió, falusi szállás, magánszállás és egyéb szálláslehetőségekről.


Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában. A Vértes mint tájegység 300–400 méter magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglal magába.
A síkság és a hegység találkozásában rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként ritka, gazdag élővilág figyelhető meg. A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét szubmediterrán klímaviszonyok mellett sziklagyepek és karsztbokorerdők borítják, míg a völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek.

Ősszel a déli Vértesben a kivillanó fehér sziklákat díszítő, sokak szerint a kanadai indián nyarat idéző színpompában, a cserszömörce sokszínű lombszíneződésében gyönyörködhet az idelátogató.

Barlangok

104 barlang vált ismertté a hegységből. A leginkább triász fődolomitból felépülő Vértesben a kőzetanyag karsztosodásra kevésbé alkalmas. Ezért a magyarországi, földrajzi kistájakkal összehasonlítva, általában csak kisméretű barlangok találhatók a területen.

A Csákvári-barlang az őslénytani leletei miatt lett híres. A hegység harmadik leghosszabb barlangja. Fokozottan védett barlang.
A Gánti-barlang 149 méter hosszú. A hegység második leghosszabb barlangja. Megkülönböztetetten védett barlang.
A Vértessomlói-barlang egy fokozottan védett barlang. A Vértes leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja. Az előző két barlangtól eltérően, dachsteini mészkőben jött létre.

A Hamar-barlang a legmélyebb, a Dűlt-kúti-víznyelőbarlang a második legmélyebb barlang. A Dűlt-kúti-víznyelőbarlang egyik, dachsteini mészkőben kialakult járata eléri a karsztvízszintet, ahol nyolc méter mélynek tudták megmérni a víz függőleges kiterjedését. A Nagy-tisztai-gödör volt az első olyan barlang a hegységben, amelyről meg lett állapítva, hogy víznyelőbarlangként működik, bár a kialakulásáról eltérnek a vélemények.

A Vértes Natúrpark kialakítását az elsők között kezdte meg a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány 13 települési önkormányzat és több civil szervezet összefogásával. A natúrpark északi kapuja Majk, a déli pedig Csákvár.

Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló és Zámoly valamint a Fejér és a Komárom-Esztergom megye önkormányzata mellett a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, a Duna–Ipoly Nemzeti Park és a Vértesi Erdő Rt. közreműködésével, tízéves szervezőmunka után 2005. október 27-én avatták fel az ország első hivatalosan bejegyzett natúrparkját.

A Vértes Natúrpark avatásán az érintett települések polgármesterei és a szervezetek képviselői hintón vonultak be az ünnepség helyszínére, elhelyezték jelképes „hozományukat”, amely a Vértesi Natúrparkba bevitt értékeiket képviseli. A részt vevők facsemetét ültettek, összeállították a natúrpark „ízlenyomatát”, azaz szabad tűzön készítették el a vidékre jellemző hagyományos ételeket.

A natúrpark természeti és kulturális kincseit is megtekinthetik az érdeklődők a Vértesi Múzeumban, amely nemrégiben költözött régi helyéről a Geszner-házba. A Vértes Natúrparkba látogatók az évszaktól függően kirándulhatnak a környéken: megtekinthetik a Csíkvarsai rétet, a Báraczházy barlangot, az Esterházy-kastély parkját. Szakvezetéssel bejárhatják a környék tanösvényeit is.

Tanösvények

Vidrafű tanösvény
A Vidrafű tanösvény a Csíkvarsai-rét kiveszőben lévő lápvilágának titkaiba enged bepillantást. A túra során végigjárhatjuk a hajdani tó és lápvilág feltöltődésének valamennyi állomását, felfedezhetjük ritka növényeit, fészkelő, illetve táplálkozó madarait, valamint találkozhatunk a területet fenntartó szilaj szürkemarha gulyával is.
A túra hossza 13 és fél kilométer, s mivel az útvonal fokozottan védett területen halad keresztül, csak szakvezetővel látogatható. A kirándulás egészen estig tart, utolsó programja az esti békakoncert, amikor is az éjszaka rejtelmes hangjainak megismerésében a vezetőnk segít bennünket.

A Haraszt-hegyi botanikai-geológiai tanösvény
A Haraszt-hegyi botanikai-geológiai tanösvény (Csákvár mellett) a kevésbé edzett kirándulók számára is kellemes program. Az útvonalat végigjárva megismerkedhetünk hazánk egyik „szubmediterrán szigetével”, annak jellegzetes délvidéki növény- és állatvilágával. A tanösvény változatos élőhelyek között kanyarogva ér fel a hegytetőre, ahonnét csodás kilátás nyílik Csákvárra, a Zámolyi-medencére és a Velencei-hegységre. A túra hossza három és fél kilométer. A tanösvény szakvezető nélkül is szabadon látogatható, bejárata a faluból Gánt felé vezető úton, a falu határában, jobb oldalon található.

A Síkvölgyi maradvány forrásláprét
A síkvölgyi maradvány forrásláprét a valamikor a Síkvölgy térségére jellemző forrásláp-láprét-rétláp-láperdő növénytársulás-komplex utolsó képviselője. Ezen élőhelyek egykori kiterjedését már csak becsülni tudjuk. Valószínű, hogy a Síkvölgy valamennyi mélyebb térségét, így a jelenlegi összes horgásztó helyét is ez a növénytársulás-együttes uralta. Ez több mint 10 hektárnyi terület!
A horgásztavak kialakításával azonban még mindig maradt egy kb. 2,5 hektárnyi vizes élőhely-együttes, amely a forrásláprét felett foglalt helyet. Ezt a területet 1981-ben még a máshol, hasonló élőhelyeken veszélybe került növénypopulációk áttelepítésének célterületeként határozták meg. Sajnos ez a terület sem kerülhette el a többi síkvölgyi vizes élőhely sorsát: a 2,5 hektárból mintegy 1,5 hektárt feltöltöttek, így a vizes élőhely-komplex területe a mai 80 m2-nyi igen értékes forrásláprétre és a tőle északra lévő, közel egy hektár másodlagos égeres láperdőre korlátozódott.
A terület elnevezése – maradvány forrásláprét – sugallja, hogy az átalakulásban előrehaladott, átmeneti állapotú, kiszáradó és minimálisra csökkentett területű társulások együtteséről van szó. A forrásláprét szó jelöli, hogy a lápot a területén fakadó források is táplálják, így meszes forrásláprét jellege van. Valamikor ez a társulás uralkodó típus lehetett itt, de a feltöltés során ennek döntő része megsemmisült. Ugyanakkor a láp kiszáradóban van, aminek legfőbb oka a területről éveken át a szomszédos tavakba elvezetett lápvíz, és kisebb részben az elmúlt évek szárazabb időjárása. A feltöltődés előrehaladtával és a szárazodással párhuzamosan jelenleg a láprét, majd végül a láperdő lesz jellemző a területre.
A forrásláprét sajátos hideg mikroklímával rendelkezik, melynek köszönhetően a 15 ezer évvel ezelőtti utolsó jégkorszak idején hazánkba érkező széleslevelű gyapjúsás is előfordul itt. Az érdekesebb, értékesebb növényfajok közül megemlíthető még a tarka zsurló igen jelentős állománya. Két orchideafaj is előfordul a területen, ezek a hússzínű ujjaskosbor és a mocsári nőszőfű. Nagy mennyiségben található itt a kereklevelű körtike, amely jelenlétét a magasabb pontokon jelenlévő fenyők talajsavanyító hatásának köszönheti. Ambrus András húsz évvel ezelőtti, főként szitakötőkkel foglalkozó munkássága során öt olyan védett növényfajt talált meg itt, amely már kihaltnak tekinthető. Ezek a fehérmájvirág, és négy orchideafaj: a fehér madársisak, a kardos madársisak, a békakonty és a vitéz kosbor.
A forrásláprét állapota az utóbbi időben tíz év alatt is sokat romlott. A valamikor kiemelkedő értéket képviselő tócsa szitakötő szinte eltűnt, pedig ez utóbbi faj kiemelkedő faunisztikai érték volt. A forrásláprét fennmaradásának feltétele a folyamatos kezelés. A területet rendszeresen kaszálni kell és vissza kell szorítani az előretörő láperdőt. A vizet elvezetni nem szabad, a vízelvezető árkok betemetése ezt a célt szolgálta. A kiszáradás hatására megjelent a medvefül kankalin.

Várak:

Gesztesi vár
A gesztesi vár a vértesi várrendszer legnagyobb és legjelentősebb tagja volt.

Vitányvár
A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait.

Csákvár
Itt emelkedett korai Árpád korban a település nevében szereplő Csák nemzetség vára.

A Vértes borai
A régi bortermő vidék a Móri-árokban, a Vértes hegység déli lejtőin terül el. Hírnevét az 1700-as évek után betelepített németeknek köszönheti. A szőlőkultúrához tartozik a kopaszmetszéses fejművelés, a gyomlálás. A Vértes hegységet karbon alkotja, előterébe pannonagyag, lösz, homok kavics található. Szellős huzatos klímájú ami nem kedvez a gombabetegségeknek. Csak fehérbort termesztenek. Eleinte kizárólag Ezerjót, későbbiekben Leanykát, Zöld veltelinit, Irsai Olivért és Chardonnayt. A móri borok kellemes illatúak, testesek, tüzesek.

Bővebben: wikipedia.org


Szállás keresés egy tájegységben


Szállás keresés egy település környékén

  • Szállás az Aggteleki-karsztoknál

  • Szállás az Alpokalján

  • Szállás a Bakonyban

  • Szállás a Balatonnál

  • Szállás a Börzsönyben

  • Szállás a Bükk-vidéken

  • Szállások a Cserehátban

  • Szállás a Cserhátban

  • Szállás a Dráva-vidéken

  • Szállások a Dunakanyarban

  • Szállás a Felső-Tiszánál

  • Szállás a Fertő-tónál

  • Szállás a Hortobágy környékén

  • Szállás a Körösök-vidékén

  • Szállás a Mátrában

  • Szállás a Mecsekben

  • Szállások az Őrségben

  • Szállások a Pilisben

  • Szállás a Somogyi-dombvidéken

  • Szállások a Szigetközben

  • Szállások a Tisza-tónál

  • Szállás a Velencei-tónál

  • Szállások a Vértesben környékén

  • Szállások a Zalai-dombvidéken

  • Szállások a Zemplénben

  • Szállások Békéscsaba környékén

  • Szállások Budapest környékén

  • Szállások Debrecen környékén

  • Szállások Eger környékén

  • Szállások Győr környékén

  • Szállások Kaposvár környékén

  • Szállások Keszthely környékén

  • Szállások Kecskemét környékén

  • Szállások Komárom környékén

  • Szállások Miskolc környékén

  • Szállások Nyíregyháza környékén

  • Szállások Pécs környékén

  • Szállások Salgótarján környékén

  • Szállások Siófok környékén

  • Szállások Sopron környékén

  • Szállások Szeged környékén

  • Szállások Szekszárd környékén

  • Szállások Székesfehérvár környékén

  • Szállások Szolnok környékén

  • Szállások Szombathely környékén

  • Szállások Tata környékén

  • Szállások Tokaj környékén

  • Szállások Villány környékén

  • Szállások Visegrád környékén

  • Szállások Zalaegerszeg környékén



  • A katalógusba jelentkezés ide kattintva ingyenes!

    Szállás keresés hagyományos katalógusban

    Települések, a településen található szállások

    A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z

    Googlekeresés a falutur.hu honlap család oldalain

    Googlekeresés a világhálón


    Szállásadóknak

    A Falusi Turizmus Centrum felhívása: Ha Ön szállásadó (falusi turizmus vendégfogadó), vagy az ismeretségi körében valaki magánszállással, családi panzió üzemeltetésével foglalkozik, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot! Köszönjük!